Érdekes dolog ez a jótékonyság. „jó tett helyébe jót várj” – „úgy viselkedj mással, ahogy szeretnéd, hogy veled is bánjanak”  biztosan ismered ezeket a mondásokat. Sok érzés kavarog bennem. Egy jótékonysági divatbemutató kapcsán. Valóban azt érzem, hogy sokkal többet kaptam mint amennyit adtam.

A Mellrákinfo Borsod és az Egy jó dolog Egyesület keresett meg azzal, hogy a csoportjukba tartozó hölgyeknek csinálnak nőnapra, egy klassz önbizalomnövelő programot,, és szeretnék, ha segítenék a hölgyeknek „jólkinézni”. Először csak fotózásnak indult és egy jó hangulatú délutánnak. Azt terveztük, hogy eljönnek hozzám és sminkkel, frizuraigazítással  fotók készülnek róluk. Emléknek Nőnapra. Hiszen ki ne szeretné ha jó minőségű fénykép készülne róla, pont abban a pillanatban, amikor minden a helyén van. 

 Innen indult az ötlet, majd hatalmas rendezvénnyé nőtte ki magát az esemény. Én is csak kapkodtam a fejem, ahogy jöttek a felajánlások, az ötletek. A végső terv egy divabemutató a Városháza dísztermében, fotózás, majd ruha árverés cateringgel megspékelve. Azt tudni kell, hogy a hölgyek mind érintettek melldagantban. Ez azért is fontos, mert vállalták a nyilvánosságot és nem is akárhogy! Büszkén vonultak a vörösszőnyegen. Mondanom sem kell hatalmas vastapsot kaptak, szem nem maradt szárazon. Az enyém sem!

A jótékonyság, amikor időt, pénzt, szolgáltatást, egyéb felajánlást adsz ellenszolgáltatás nélkül. Ez mégsem igaz, mert sokat kapsz cserébe. Én kaptam, rengeteg új ismerőst, mosolygós arcokat. Azt az érzést, hogy adni jó, hogy sokan tudunk egy cél érdekében közösen dolgozni. Nem felejtem a felemelő érzést, ami vastaps közben kapott el, a saját könnyeimen keresztül néztem ahogy a többiek is törölgetik a szemüket.

Jó adni, segíteni, s jó ha megtehetem. Mindegy hogy mit. Bizonyosan Neked is van valamid, amit adhatsz, s mindig van olyan helyzet, amikor adhatsz. Mint például most, a koronavírus idején, a közösségért, a szomszédodért, a családodért, a városodért, a világunkért.